A spermabankok trezorjai –196 °C hidegek
A viccbeli rablópáros a klubban szomorúan meséli rekedt hangon: „Tegnap éjszaka a bank trezorjában egy fillér nem sok, semmi pénz nem volt… Képzeljétek, vanília fagyit őriznek a lakatok mögött! Legalább fagyiztunk egyet!”
Bár nem tudjuk biztosan, ez a vicc leghamarabb 1977-ben születhetett, hiszen akkor nyitott meg a világ első hivatalos spermabankja Kaliforniában.
Cappy Rothman és Charles Sims amerikai orvos páros által alapított California Cryobank azóta is működik. Missziójukat, önmaguk felé támasztott minőségbeli elvárásaikat a „Cryo-BLUE” acronymmel hirdetik:
Be Excellent, vagyis légy kiváló!
Lead by Example vagyis példákat követve!
Use Your Heart, vagyis használd a szívedet!
Exceed Expectations, vagyis lépj túl az elvárásokon!
Az első spermabank megalapítása után több mint húsz év múlva, 1998-ban nyitott meg az első hazai spermabank, a KRIO Intézet.
Adományozási lehetőség, külső segítség
Az asszisztált reprodukció során, amennyiben a gyermekáldásra vágyó hölgyek, esetleg partnerük egészségügyi állapota indokolja, idegenektől is érkezhet segítség petesejt adományozás, donor sperma vagy embrióadományozás formájában.
Hazánkban a törvényi szabályozók alapján ivarsejt adományozásáért ellenérték nem kérhető és nem adható, de költségtérítés fizethető.
Nehéz pénzforrás – donorok költségtérítése
Magyarországon törvény és rendelet is szabályozza az aszisztált reprodukciót, és ezen belül az ivarsejt adományozást. Az 1998-as eredeti kibocsátás óta mind a törvény, mind pedig a rendelet néhány módosításon már keresztülment, a költségtérítéses rész azonban nem változott: donoroknak mindösszesen a jövedelemkieséssel, valamint a nyilatkozattétellel és az utazással kapcsolatos költségei téríthetők meg. Mindazonáltal a befogadó intézet általánydíjat megállapíthat, így a donor végül is kap pénzt.
Az ivarsejtbankok általában célzott kampányokat folytatnak a főiskolás, egyetemista férfiak körében. A sikerarány azonban meglehetősen alacsony. A jelentkezőket nagyon komoly orvosi vizsgálatoknak vetik alá, mivel ahhoz, hogy valaki donorrá váljon, minden tekintetben teljesen egészségesnek kell lennie (családfaelemzést, genetikai szűrővizsgálatot, andrológiai, pszichológiai, általános laboratóriumi vizsgálatokat kell elvégezni), és az ivarsejt mintának meg kell felelnie a WHO, illetve az adott ország törvényei által meghatározott kritériumoknak.
Az elmúlt évek statisztikái alapján végül 100-130 jelentkezőből 3-4 fő az, aki alkalmas is, és ki is tart, vagyis aki a végén valóban vállalja a donációt. Ez a tendencia nem csak Magyarországra jellemző: világszerte igaz, hogy az elmúlt 50-60 évben a férfiak spermaparaméterei 30-40%-os romlást mutatnak. Ennek számos oka lehet, a WHO több, mint 100-at tart nyilván. A spermabankok jelentősége éppen itt mutatkozik meg, hiszen nem csak donor szolgáltatást kínálnak, hanem saját célú, ún. autokonzervációt. Ennek éppen az a célja, hogy az ügyfél a még jó állapotú ivarsejtjeit egy későbbi beavatkozásra önmaga részére megőrizze.
A fagyasztott embrió –196 °C fokos
Az asszisztált reprodukcióval foglalkozó intézeteknek (IVF centrumok) törvényileg kötelezően fagyasztási és tárolási kapacitással kell rendelkezniük. Ugyanis a megtermékenyített, de be nem ültetett embriókat tilos kidobni, tárolni kell a későbbi felhasználásig. A tárolás idejéről a család rendelkezik. Korábban ún. lassú fagyasztási eljárást alkalmaztak embriók mélyhűtésére. Számítógépes vezérlés mellett a mintát először viszonylag gyorsan (–2 °C/perc) –7 °C-ig hűtik, majd néhány percig ezen a hőmérsékleten tartják. A fagyasztási program végső hőmérsékletéig (–30 / –40 °C) a hűtési sebesség igen lassú, csak –0,3 °C/perc. Ezután a minta a tárolóba kerül, ahol cseppfolyós nitrogén vagy annak gőze biztosítja a megfelelő tárolási hőmérsékletet, ami -130 és -196 fok között van, attól függően, hogy a nitrogéngőz melyik rétegében tárolják a mintát. Optimális hűtési sebesség mellett elegendő idő áll rendelkezésre a sejten belüli szabad víztartalom minimálisra csökkentéséhez.
Az utóbbi húsz évben egy másik módszer elterjedésének lehettünk tanúi: a nagyon gyors, akár 10000 fok/perces fagyasztási sebesség során egyáltalán nem képződnek jégkristályok. A vízmolekulák ilyen körülmények között nem rendeződnek kristályszerkezetbe, az oldat üvegszerű állapotban dermed meg. Innen ered a módszer neve is, vitrifikáció. A vitrifikált embriók túlélése elérheti a 95-98%-ot, szemben a lassú fagyasztás 60-70%-os eredményével.
Az utóbbi években egyre több olyan publikáció jelent meg ahol a szerzők a friss embrió beültetések helyett az összes embrió mélyhűtését (freeze-all policy) javasolja.
Szóljon hozzá a bejegyzéshez!
Want to join the discussion?Feel free to contribute!