A lombikprogram előtt állók vagy a kezelésekben résztvevők általában nagyon jól ismerik a menstruációs ciklus különböző szakaszait és a legkülönfélébb hormonok szerepét. Mégis érdemes egy kis időt szentelni annak, hogy röviden áttekintsük a ciklus teljes folyamatát a mesterséges megtermékenyítés szempontjából. Elolvasom
https://prelife.hu/wp-content/uploads/2017/10/Blog1024.png322802Pálinkás Anna Rozinahttps://prelife.hu/wp-content/uploads/2017/03/logo-prelife.jpgPálinkás Anna Rozina2017-11-07 13:53:142017-11-07 13:52:50Hormonális változások a menstruációs ciklus során
A vetélés hatalmas emocionális trauma a pár számára, amellyel a megküzdés évekig eltarthat, még akkor is, ha a következő baba egészségesen jön a világra. A következő terhesség alatt gyakran megjelenik a szorongás, különböző félelmek kerülnek felszínre, amit sokszor lehangolt állapot kísér, így nagyon fontos, hogy ezekkel foglalkozzanak, ha szükséges, kérjenek külső segítséget a várandósság idején.
https://prelife.hu/wp-content/uploads/2017/09/BlogMegkuzdes.png322802Pálinkás Anna Rozinahttps://prelife.hu/wp-content/uploads/2017/03/logo-prelife.jpgPálinkás Anna Rozina2017-09-29 10:45:412017-09-28 12:26:49Vetélés és megküzdés
Vetélésnek nevezzük, ha a fogantatás sikeres, a terhesség azonban nem jut el a gyermek megszületéséig. A többszörös vetélés fogalma pedig a vetélés ismételt előfordulását jelenti. A terhességek nagyjából egyötöde végződik vetéléssel, így a nők körülbelül 30%-a szembesül legalább egy vetéléssel az élete során, az esetek felében pedig az okok ismeretlenek. Elolvasom
https://prelife.hu/wp-content/uploads/2017/09/BlogVeteles.png322802Pálinkás Anna Rozinahttps://prelife.hu/wp-content/uploads/2017/03/logo-prelife.jpgPálinkás Anna Rozina2017-09-28 11:02:492017-09-28 11:01:14A vetéléssel kapcsolatos tények és tévhitek
Sok tény és tévhit kering az interneten azzal kapcsolatban, hogy mivel függ össze az intelligencia, most pedig bizonyítva látszik, hogy bizony a nagyobb súllyal született babák magasabb IQ-val rendelkeznek, mint könnyebb társaik. De mit is jelent ez?
https://prelife.hu/wp-content/uploads/2017/08/BlogIQ.png322802Pálinkás Anna Rozinahttps://prelife.hu/wp-content/uploads/2017/03/logo-prelife.jpgPálinkás Anna Rozina2017-08-27 20:30:462017-09-11 09:17:27A nagyobb babák okosabbak?
A “Barker hipotézis” vagy ismertebb nevén az 1990-ben leírt “magzati programozás hipotézis” szerint a méhen belüli állapotok hatással vannak a magzat fejlődésére és hosszú távon is befolyásolják később a felnőtt életét, egészségét. A “magzati programozást” azóta több kutatási eredmény is alátámasztotta. Azzal, hogy Barker a méhen belüli időszakra helyezte a hangsúlyt, megváltoztatta a prevenciós lehetőségeket is, hiszen ezáltal többet tudunk tenni annak érdekében, hogy a születendő gyermekünk egészséges legyen.
https://prelife.hu/wp-content/uploads/2017/08/BlogMagzatiprogram.png322802Pálinkás Anna Rozinahttps://prelife.hu/wp-content/uploads/2017/03/logo-prelife.jpgPálinkás Anna Rozina2017-08-24 19:00:452017-09-11 09:16:31Milyen hatással vannak a méhen belüli események a magzat fejlődésére
Becslések szerint hazánkban 150 ezer párt érint a meddőség problémája. A 30-as évek vége fele járó párok 33%-a meddőnek tekinthető. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 15-49 év közötti nők száma az utóbbi 25 évben 10%-kal lett kevesebb, míg az élveszületési arány 12-ről 8 és fél ezrelékre csökkent. Az utóbbi 20 évben hazánk népessége több mint 600 ezerrel csökkent. Népesedéspolitikai eszközök mellett a meddőség kezelése és az in vitro fertilizáció hatékonyságának javítása növelheti a megszületett gyermekek számát.
Nemcsak hazánkban, hanem a világ más fejlett országaiban is megfigyelhető az a jelenség, hogy sajnálatos módon a gyermekvállalás időpontja folyamatosan későbbi időpontokra tolódik ki. Ahogy nő az anyai életkor, a teherbe esés esélye úgy csökken. A társadalmi átalakulások miatt a késői gyermekvállalás egyre általánosabb, ezért egyre több párnak a lombikbébi program jelenthet megoldást a gyermekvállalás területén.
Gyakori probléma, hogy a lombikbébi programba (IVF) a párok viszonylag hosszú idő után jutnak el, és a meddőség okai halmozottan vannak jelen. Sajnálatosan az IVF kezelés a legjobb szakmai háttér ellenére sem 100%-os. Egy ciklus 25-35%-os eséllyel hozza meg a kívánt terhességet.
Ha végiggondoljuk, hogy mennyire bonyolult, finoman szabályozott folyamat a fogantatás, láthatjuk, hogy az in vitro fertilizáció sikeressége nagyon sok paramétertől függ. Ilyenek például az IVF centrum felszereltsége, a vezető orvosok, biológusok tapasztalata és odafigyelése, az embrió állapota, továbbá a házaspár életkora, általános egészségi állapota, valamint a meddőség oka is idetartozik. A megtermékenyített petesejtből létrejött embrió beágyazódása minden erőfeszítés ellenére sem garantált.
Az embrió beágyazódása nagyon leegyszerűsítve két fő tényezőtől függ: az embrió minőségétől és endometrium állapotától. Amennyiben az embrió állapota ideális, nem hordoz például kromoszóma eltérést, az endometriumba való beágyazódásra egy viszonylag szűk, maximum néhány napos periódusban van lehetőség. Ezt a rövid időszakot, amikor az endometrium befogadóképes, implantációs ablaknak nevezzük. Sem előtte, sem utána az endometrium nem tudja befogadni az embriót.
Hagyományos kezelési rend szerinti (protokoll) megközelítéssel, az implantáció időzítése a következők szerint írható le:
az implantáció a petesejtleszívás utáni 6-10 napon történik vagy
blasztociszta-transzfer utáni 1-5 nap között, vagy
egy ideális 28 napos ciklusnak a 20-24-dik napja között
Az időzítés jelenleg protokollok szerint történik, azaz spontán ciklus esetén a luteinizáló hormon csúcs utáni 1-4 napban. Gyógyszeresen kontrollált ciklus esetén az implantációs ablak a ciklus 15-20 napja között van. Az endometrium állapotának a monitororozása rutinszerűen ultrahanggal történik.
A méhnyálkahártya ösztrogén stimulálása után a progeszterontermelés az endometriumban gyors átalakulást indít el, ami olyan állapotba hozza a méhnyálkahártyát, hogy rövid ideig, az úgynevezett implantációs ablak ideje alatt képes befogadni a blasztocisztát. A beágyazódás sem az implantációs ablak előtt, sem az implantációs ablak után nem valószínű, bár megtörténhet.
Az ábrán látható, hogy az implantációs ablak (WOI) korábbra és későbbre is kerülhet.
Az implantációs ablak pontos ideje eltérő lehet személyenként. Az esetek 20%-ában az embrióbeültetés optimális időpontja eltérhet a protokoll időpontjától. Ennek oka az, hogy minden ember más – ez a személyes különbség a beágyazódást is érinti.
Jelenleg döntően ultrahangos jelekből lehet következtetni az implantációs ablak idejére. Biokémiai jelek segítségével (pl vizelet LH csúcs) az implantációs ablak megjelenése valószínűsíthető. Az LH csúcs valószínűsíti az endometrium megfelelő állapotát, de nem magát az endometriumot vizsgálja, a végső választ az endometrium állapotáról az endometrium vizsgálata tudja megadni. Jelenleg az endometrium biopszia szövettani, patológus általi vizsgálata a legpontosabb módszer, amivel megállapítható, hogy az endometrium milyen állapotban van.
A Prelife módszer célja jobban megismerni az endometriumban zajló génexpressziós változásokat különösen, hogy az endometrium elért-e a receptív állapotba, azaz az implantációs ablakba.
A méhnyálkahártya egy ciklus alatt hatalmas génexpressziós változásokon megy át, a sejtek átalakulnak, a nyálkahártya megvastagszik, majd föllazul, végül lelökődik. Ezen folyamat során a gének kifejeződése is markáns változásokon megy keresztül, mely egy kis mintából meghatározható.
Méhnyálkahártya mintát nem csak biopsziából, de méhűri mosófolyadékból is lehet nyerni. A méhűri mosással (méhűri lavage) vett mintavétel előnye, hogy minimálisan invazív, nem okoz vérzést, elhanyagolható mellékhatásokkal kell számolni és akár a beültetéssel azonos ciklusban is elvégezhető. Leginkább az inszeminációhoz hasonlítható a beteg szempontjából. Nem fájdalmas, nem jár vérzéssel.
A méhűri mosás nem végezhető el:
terhesség esetén
akut méhet érintő gyulladás esetén
kismedencei gyulladás esetén
malignus, méhet érintő betegség gyanúja esetén
A mintavétel nem stimulált ciklusban is megtörténhet. Azok között, akik egy vagy akár több sikertelen IVF cikluson vannak túl, gyakoribb az implantációs ablak eltolódása, kb. 20-25%-os előfordulású. De a vizsgálatot el lehet végeztetni az első IVF ciklus előtt is, ha esetleg az implantációs ablak eltolódása fennáll, akkor már az első IVF is eszerint végezhető. Ezzel megelőzhető az implantációs ablak eltolódása miatt sikertelen IVF kezelés. Ez sajnos a sok különböző tényező együtthatása miatt még mindig nem 100%-ot jelent, de 20-30%-kal emelheti az IVF ciklus sikerességét, tehát hamarabb jön létre a terhesség.
Az utóbbi években tudományos kutatásokból felhalmozódott nagy mennyiségű genomikai adat összesített elemzésével sikerült kiválasztanunk közel 100 olyan biomarker gént, amelyek jellemzik az endometrium állapotát.
A kiválasztott génekre kidolgoztunk egy mérési módszert, amelynek segítségével egyszerre minden gén kifejeződésének mértékét mérni tudjuk, néhány óra alatt. A méréshez nem endometrium biopsziát használunk, hanem méhűri mosófolyadékot. A mintából először kivonjuk a génátíródás termékeit, az RNS-t. A méréshez az úgynevezett valós idejű kvantitatív polimeráz láncreakciót (real time, quantitatív PCR) használjuk. A módszer segítségével a gének kifejeződését nagyon pontosan lehet mérni. Az általunk használt technológia (real time, quantitatív PCR) mind szenzitivitásban mind specificitásban nagyon érzékeny, a legmodernebb molekuláris biológiai technológiának tekinthető. Széles körben alkalmazzák a molekuláris diagnosztikában és a mikrobiológiai laborokban, pl. vírus szint (titer) monitorozásra is.
A mérés eredménye egy számsor, amit megfelelően feldolgozva az eredmények összevethetőek korábbi adatbázisban és nyilvánosan elérhető eredményekkel.
A Prelife módszer folyamata
A Prelife módszer három lényeges pontban különbözik az ERA teszttől:
Más a mérési módszer. Nem microarray, hanem kvantitatív PCR segítségével méri a génexpressziós változásokat.
Sokkal inkább a jelentős géncsoportot vizsgálja. Nem 238, hanem egy lényegesen strukturáltabb, közel 100 génes panelen méri a változásokat.
A mintavétel kíméletesebb. A méhűri mosófolyadékból végez méréseket, ami sokkal kevésbé invazív módszer.
/0 Hozzászólások/by Bálint Bálinthttps://prelife.hu/wp-content/uploads/2017/03/logo-prelife.jpg00Bálint Bálinthttps://prelife.hu/wp-content/uploads/2017/03/logo-prelife.jpgBálint Bálint2017-07-05 15:06:372017-11-30 04:07:447/1 A Prelife módszer
Az endometrium receptivitás transzkripciós termékekkel kapcsolatos vizsgálata a 2000-es évek elején kezdődött. Rövid időn belül öt tanulmány jelent meg a témával kapcsolatban. Az analízishez mind az öt tanulmányban ugyanazt a microarray technikát használták, így az eredmények összehasonlíthatóak, annak ellenére, hogy eltérő számítási sémákat használtak a különböző kutatásokban. Vizsgálataik szerint a szekréciós szakasz közepén (a méhnyálkahártya azon szakasza, amikor a legalkalmasabb a beágyazódásra, más néven az implantációs ablak) fokozott génkifejeződést lehetett megfigyelni a hámsejtek felszíni fehérjéi, növekedési faktorok, citokinek, intracelluláris szignál molekulák és sejtciklust szabályozó fehérjék vonatkozásában. Immunológiai szempontból fontos gének fokozott kifejeződéséről is beszámoltak a szerzők. DNS-kötő fehérjék, transzkripciós faktorok és a DNS átalakítását végző enzimek esetében pedig a génkifejeződés csökkenését mérték.
Az ERA bevezetése újabb lehetőséget jelent a személyre szabott IVF kezeléseknél. Korszerű microarray módszerek alkalmazásával az endometrium transzkriptomikai vizsgálatával az „implantációs ablak” meghatározható. Az embriótranszfer megfelelő időzítésével az IVF kezelések hatékonysága növelhető.
Laborvizsgálatok IVF előtt
Harmadik leckénkben az IVF ciklusok előtt elvégzendő különböző vizsgálatokról is olvashatnak, pontosabban egy hormonvizsgálatokra kiterjedő listát szeretnénk átadni Önnek. Tapasztalataink szerint sok gondot okoz a laborleleten szereplő számok értelmezése. Egyesével nagyon ritkán kerülnek megbeszélésre az orvossal. A hormon meghatározások módszeréről jó tudni, hogy ha a laboratóriumok más-más cég reagenseit, automatáit használják, akkor nem hasonlíthatóak össze az eredmények. Amikor vércukorszintet szeretnénk meghatározni, minden labor ugyanazt az eredményt (számot) adja ki. Ezzel összehasonlíthatóak a máshol készült mérések eredményei. A hormonok mérésénél viszont eltérő lehet a kapott érték, a referencia tartomány (normál érték). Sokszor tovább nehezíti a különböző mérések összevetését az is, hogy sokféle mértékegységet használnak.
Fentiekből adódik, hogy célszerű egy laborban végeztetni a méréseket, mert akkor a különböző időpontban levett minták értékei összehasonlíthatóak egymással.
Így a laborértékünk értelmezésénél mindig a labor saját referencia tartományát vegyük figyelembe. Ahhoz hasonlítsuk saját eredményünket. Tovább bonyolíthatja a helyzetünket, hogy az IVF kezelés során nem a referenciatartományon belüli érték számít jónak, hanem egy úgynevezett klinikai célérték.
Fontos kérdés még számos női hormonnál az is, hogy a ciklus melyik napján történt a vérvétel. Az alkalmazott kezelés, gyógyszerszedés is befolyásolhatja a hormonszintet.
Mindezek után nem csoda, hogy nehezen lehet boldogulni a laboreredmények világában. Egy kis iránytűként csokorba szedtük a vizsgálatokat. A linkekre kattintva rövid leírást is talál az adott hormon klinikai jelentőségéről.
Tanfolyam navigáció
Modul 1
Út az IVF-ig
+
Lecke 1
1/1 Az asszisztált reprodukció folyamatának áttekintése
Lecke 2
1/2 Az IVF lépésről lépésre
Lecke 3
1/3 Vizsgálatok az IVF előtt
Lecke 4
1/4 Hogyan válasszunk klinikát?
Modul 2
Az asszisztált reprodukciós technikák legfontosabb fogalmai és története
+
Lecke 1
2/1 Mi a meddőség?
Lecke 2
2/2 Mi az inszemináció?
Lecke 3
2/3 Az ART úttörői
Lecke 4
2/4 A stimulációs protokollok szerepe
Modul 3
Az asszisztált reprodukciós technikák
+
Lecke 1
3/1 Az inszeminációs technikák
Lecke 2
3/2 Az IVF
Lecke 3
3/3 Intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI)
Lecke 4
3/4 Az asszisztált hatching és a preimplantaciós genetikai vizsgálat
Modul 4
Milyen módszerek vannak az ART hatékonyságának növelésére?
+
Lecke 1
4/1 Blasztociszta-tenyésztés
Lecke 2
4/2 Time Lapse embriómonitorizálás (TLM)
Lecke 3
4/3 Mélyhűtés (Krioprezerváció)
Lecke 4
4/4 Preimplantációs genetikai vizsgálatok
Modul 5
Az implantációs ablak
+
Lecke 1
5/1 Mi az implantációs ablak?
Lecke 2
5/2 A beágyazódás folyamata
Lecke 3
5/3 Molekuláris változások az implantációs ablak idején
Ahogy az előző leckében már írtuk, az endometrium receptivitás vizsgálat (ERA) során az endometrium szövetből kinyert RNS-en microarray vizsgálatot végeznek, hogy megállapítsák, a méhnyálkahártya a receptív időszakban, az előtt vagy az utáni állapotban van.
A microarray (más néven DNS chip) egy négyzetcentiméternyi vagy tárgylemeznyi üveglapra szintetizált különböző, ismert szekvenciájú DNS darabokat tartalmazó miniatürizált eszköz. Ezen vizsgálóeszközöket a genom (ami szervezet teljes örökítő információja) vizsgálatok mikroszkópiájának is nevezhetjük. Minden nukleinsav természetű minta vizsgálható microarrayekkel. A módszer egy fontos versenytársa a kvantitatív PCR (polimeráz-láncreakció), mely a jelenlegi technológiákkal pontosabb és gyorsabb eredményt ad.
Az ERA megbízhatósága
AZ ERA megbízhatóságának vizsgálatánál azt találták, hogy a teszt eredménye független az endometrium hisztológiai képétől, és ismétlés esetén ugyanazt az eredményt adja (reprodukálható) akár 40 hónapos időtartamban is. Az elvégzett 6000 ERA teszt eredményeinek analízise során a páciensek 30%-ánál az endometrium nem-receptív státuszt jelzett. Ezeknek a mintáknak a 85%-a pre-receptív, 12,6 %-a poszt-receptív és 2,4 %-a pedig proliferatív szakaszban lévő endometriumra jellemző vizsgálati eredményt adott. Ez azt jelenti, hogy ERA alkalmazásával meghatározható az egyéni „implantációs ablak”, így személyre szabott embriótranszfer (pET) végezhető.
Egy nemzetközi, multicentrikus vizsgálatban 85 pácienst vizsgáltak, akiknek ismétlődő sikertelen implantáció (repeated implantation failure, RIF) szerepelt a kórtörténetében. Kontrollnak 25 olyan pácienst választottak, akik első alkalommal vettek részt IVF kezelésben.
Az RIF páciensek 74%-ának receptív volt az endometriuma. Az ERA eredményének figyelembevételével végzett embriótranszfert követően 51,7%-os klinikai terhességi rátát és 33,9%-os implantációs rátát értek el. Az RIF páciensek egynegyedénél az endometrium nem-receptív státuszt mutatott, tehát az „implantációs ablak” eltolódását lehetett megfigyelni. 7 páciensnél személyre szabott embriótranszfert végeztek és a receptív kontrollcsoporthoz hasonló terhességi eredményt értek el.
Korábbi publikációkban a szerzők arról számoltak be, hogy az endometrium biopszia által okozott helyi sérülés a következő ciklusban végzett ART beavatkozásoknál növeli az implantáció esélyét. Ruiz-Alonso tanulmányában ezért vizsgálta azt is, hogy az ERA-tól számított hónapok szerint volt-e különbség a terhességi- és implantációs rátában. Az adatok azt bizonyították, hogy az implantációs ráta javulása nem a biopszia által okozott helyi sérülés következménye volt.
Hu és munkatársai személyre szabott ET-t (personalized ET, pET) végeztek el egy páciensnél, akinek korábban négy sikertelen IVF ciklusa volt saját petesejttel és három sikertelen ciklusa donor petesejt felhasználásával. ERA alkalmazásával az „implantációs ablak” eltolódását diagnosztizálták és a megfelelő időpontban végzett pET végül sikeres volt.
Egy másik tanulmányban 17 páciens donor petesejttel végzett IVF kezelésénél pET-t végeztek. Mind a 17 páciensnél az „implantációs ablak” eltolódását lehetett megfigyelni. Az embriótranszfer optimális időpontjának meghatározásával a terhességi ráta 23,5%-ról 52,9%-ra, az implantációs ráta pedig 12,9%-ról 34,5%-ra nőtt.
Az endometrium receptivitás meghatározásának prospektív, randomizált, kontrollcsoport bevonásával végzett multicentrikus nemzetközi vizsgálata folyamatban van: „The ERA as a diagnostic guide for personalized embryo transfer – comparing fresh embryo transfer versus elective delayed embryo transfer or pET (Clinical trials.gov, NCT01954758). Ezen típusú módszerrel végzett kutatás eredménye a legmegbízhatóbb, és ez alkalmazható a bizonyítékon alapuló orvoslásban.
Tanfolyam navigáció
Modul 1
Út az IVF-ig
+
Lecke 1
1/1 Az asszisztált reprodukció folyamatának áttekintése
Lecke 2
1/2 Az IVF lépésről lépésre
Lecke 3
1/3 Vizsgálatok az IVF előtt
Lecke 4
1/4 Hogyan válasszunk klinikát?
Modul 2
Az asszisztált reprodukciós technikák legfontosabb fogalmai és története
+
Lecke 1
2/1 Mi a meddőség?
Lecke 2
2/2 Mi az inszemináció?
Lecke 3
2/3 Az ART úttörői
Lecke 4
2/4 A stimulációs protokollok szerepe
Modul 3
Az asszisztált reprodukciós technikák
+
Lecke 1
3/1 Az inszeminációs technikák
Lecke 2
3/2 Az IVF
Lecke 3
3/3 Intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI)
Lecke 4
3/4 Az asszisztált hatching és a preimplantaciós genetikai vizsgálat
Modul 4
Milyen módszerek vannak az ART hatékonyságának növelésére?
+
Lecke 1
4/1 Blasztociszta-tenyésztés
Lecke 2
4/2 Time Lapse embriómonitorizálás (TLM)
Lecke 3
4/3 Mélyhűtés (Krioprezerváció)
Lecke 4
4/4 Preimplantációs genetikai vizsgálatok
Modul 5
Az implantációs ablak
+
Lecke 1
5/1 Mi az implantációs ablak?
Lecke 2
5/2 A beágyazódás folyamata
Lecke 3
5/3 Molekuláris változások az implantációs ablak idején
Modul 6
Endometrium receptivitás vizsgálata (ERA)
-
Lecke 1
6/1 Mi az ERA lényege?
Lecke 2
6/2 Milyen hatása van az ERA-nak?
Lecke 3
6/3 Az ERA-hoz köthető klinikai vizsgálatok
Modul 7
Prelife módszer
+
Lecke 1
7/1 A Prelife módszer
/0 Hozzászólások/by Bálint Bálinthttps://prelife.hu/wp-content/uploads/2017/03/logo-prelife.jpg00Bálint Bálinthttps://prelife.hu/wp-content/uploads/2017/03/logo-prelife.jpgBálint Bálint2017-07-05 14:53:092017-11-19 20:41:346/2 Milyen hatása van az ERA-nak?
Ez a honlap cookie-kat használ, hogy kényelmesebbé tegye a böngészést. A honlap további használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát. További információ: Adatkezelési TájékoztatóElfogadom