Dr. Balogh István az IVF fejlődéséről és jelen helyzetéről

A meddőség problémája manapság egyre több pár életében központi szerepet játszik. A mesterséges megtermékenyítés (IVF) szerencsére ma már hazánkban is elérhető kezelés, és az egészségügy ezen területén zajló folyamatos kutatások, innovációk a meddő párok számára egyre több bizakodásra adnak okot.

Ugyan a mesterséges megtermékenyítés Magyarországon már évtizedek óta alkalmazott kezelés, a beavatkozás egyes folyamataiban és a kezelés eredményességében az évek során számos változás történt. A mesterséges megtermékenyítés területén bekövetkezett innovációkról, kutatási eredményekről, változásokról dr. Balogh Istvánnal, a Quantbio Kft. Prelife projektjének üzletfejlesztési igazgatójával, a KRIO Intézet egykori vezetőjével beszélgettünk.

Van-e lényegi különbség a Magyarországon először alkalmazott IVF beavatkozások és napjaink IVF kezelései között?

Az első magyar „lombikbaba” 1988-ban született Pécsett, pontosan 10 évvel a módszer nemzetközi „premiere” után. Az akkori technikát, amely a 80-as évek csúcsát képviselte, nehéz összehasonlítani a maival. Csak néhány példa: akkoriban még laparoszkópiás módszerrel, tehát egyfajta műtéti eljárással nyertek petesejtet, míg ma már ultrahangvezérlés mellett végzett transzvaginális aspirációval. Akkoriban még nem létezett az ICSI technika (intracitoplazmikus spermiuminjekció), hiszen Palermo „csak” 1991-ben mutatta be. Ennek a technikának a segítségével lehetővé vált, hogy akár egyetlen spermium beinjektálásával is lehessen sikeres megtermékenyítést végezni. Aztán idővel jöttek sorban azok a módszerek, amelyeknek köszönhetően nagyobb hatékonysággal lehetett a beültetést elvégezni. Csak néhány példa a teljesség igénye nélkül: asszisztált hatching, vagyis a petesejt burkának a vékonyítása, blasztociszta-tenyésztés, vagyis az embriót egészen az 5. napig tenyészteni in vitro, time lapse monitoring, vagyis a tenyésztés számítógéppel történő monitorozása, annak érdekében, hogy a legjobb embriót lehessen kiválasztani stb. Jól látható, hogy a beültetés sikerének növelése érdekében az embrió oldaláról rengeteg kutatási eredmény épült be a napi rutinba.

A meddő párok számában, hozzáállásában történt-e változás az első beavatkozások óta?

A gyermekvállalási kedv egyre inkább kitolódik. Ma már igen gyakori, hogy a női oldal 35, vagy akár 40 év felett szeretne gyermeket vállalni. Ennek lehet az oka egy új házasság, vagy egyszerűen csak annyi, hogy a fiatalabb években a karrierépítést helyezik előtérbe. Mindazonáltal tudomásul kell venni, hogy csodát az IVF sem képes tenni: 40 felett drasztikusan esik a sikerráta.

A mesterséges megtermékenyítés során a meddő párokat érintő beavatkozások terén történt-e változás az elmúlt évekhez képest? Kevésbé drasztikus-e például a mintavétel vagy maga a beültetés?

Rengeteg és óriási változások történtek, beleértve a hormonális előkészítést, a petesejtek kinyerését, az embrió tenyésztését és a visszaültetést is. Negyven év telt el az első „lombikbaba”, Louise Brown 1978-as megszületése óta, és a tudomány ezen a téren is hatalmasat lépett előre. Jó példa a fejlődésre az az innovatív, személyre szabott kezelési forma, amit a Prelife projekt is biztosít.

Mi történik pontosan a szóban forgó vizsgálatnál? Miről szól a Prelife projekt?

A lényege az úgynevezett implantációs ablak (IA) nyitottságának vagy zártságának meghatározása genetikai módszerrel. Az IA viszonylag rövid ideig, körülbelül 48 óráig van nyitva a női nemi ciklus alatt. Sem előtte, sem utána az embrió – bármilyen jó minőségű is – nem tud megtapadni. Az IA nyitottságára jelenleg csak közvetett módszerekkel (LH csúcs és ultrahang) következtetnek, és mindenkinél ugyanazt a sablont követik. Az IA nyitottsága azonban személyre szabott. Ebben segít a Prelife módszer, ugyanis a méhnyálkahártyában más gének aktívak az IA nyitottsága és zártsága idején. A gének aktivitásából meg lehet határozni az IA pontos idejét.

A korábbi adatokhoz képest magasabb-e a sikerességi ráta napjainkban?

A terhességi ráta folyamatosan emelkedett a kezdetektől, de növekedése az elmúlt 5 évben megállt. Jelenleg Európában 25-35%, az USA-ban pedig 35-45% minden korcsoportot figyelembe véve.

Mi lehet az oka ennek a folyamatos növekedésnek, valamint a százalékban mért különbségnek az európai és amerikai eredmények között?

A sikerráta nagyjából 3 tényező függvénye: az embrió minősége, a méhnyálkahártya állapota és a technikai felszereltség. Ez utóbbiban hatalmas a fejlődés, akárcsak az embrió minőségének a megállapításában. Ezek a módszerek azonban nem olcsók, ezért is vezet az USA a sikerrátában, hiszen ott átlagosan 35-45%, de egyes helyeken és korcsoportban 50% felett is van. Kevesebb ugyan az IVF ciklus, mint Európában, de sokkal drágább a beültetés, ennélfogva drágább és jobb módszereket is használnak. A méhnyálkahártyát azonban kevesen vizsgálják, itt még sok a teendő.

Ön mit emelne ki, mint leglényegesebb előrelépés az IVF beavatkozások területén?

Az embrió előkészítése, tenyésztése, fagyasztása területén hatalmas az előrelépés. Ma már olyan mélyhűtéses módszerek léteznek, amelyeknél a túlélés megközelíti a 100%-ot, és a fagyasztott-felolvasztott embriók beültetése utáni terhességi arány jobb, mint a frisseké. A genetikai módszerek alkalmazása segítségével már ki lehet szűrni az alaktanilag helyes, de genetikailag nem megfelelő embriókat. Magyarországon ez még nem lehetséges, de a világ egyes részein már alkalmazzák. A genetikai módszerek segítségével a méhnyálkahártyát is lehet jellemezni, éppen erről szól a Prelife projekt, és személyre lehet szabni a kezelést. A személyre szabott kezelés a kulcsa a továbbfejlődésnek. A meddő párok dolgát hivatott megkönnyíteni, illetve a tájékozódást gördülékenyebbé tenni a Prelife projekt által indított online tanfolyam, amely már most is elérhető az érdeklődők számára.

Hogyan zajlik ez a tanfolyam, és milyen eredményeket várnak tőle?

A Prelife honlapján lehet az online tanfolyama regisztrálni. A tanfolyam lényege, hogy mindazon elméleti és gyakorlati tudnivalókat összegyűjtse egy helyre, ami az IVF-es ügyfeleket érdekli. Tavaly tartottunk egy közvéleménykutatást, és az eredmények figyelembevételével állítottuk össze a tanfolyam anyagát. A megíráshoz pedig a gyakorlatban és az elméletben is járatos magyar IVF szakembereket kértünk fel.

Forrás: WEBBeteg (http://www.webbeteg.hu)

Szeretne többet megtudni? Kérje most ingyenes útmutatónkat a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókért!

0 válasz

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.