,

A méhen kívüli megtermékenyítés 3 típusa, alkalmazhatósága és sikeressége

A mesterséges megtermékenyítési eljárásokat alapvetően két csoportba lehet osztani

  1. Amikor a megtermékenyítés az anyaméhen belül történik
  2. Amikor a megtermékenyítés mesterséges körülmények között zajlik

Következő cikkünkben sorra vesszük a a méhen kívüli, mesterséges megtermékenyítési eljárások három típusát.

A testen kívüli eljárásoknak három típusa ismert:

  1. A lombikbébi kezelés (in vitro fertilizáció, IVF)
  2. Asszisztált reprodukció (Intracitoplazmatikus Spermium Injektálás, ICSI)
  3. Asszisztált hatching (AHA)

1. A lombikbébi kezelés (in vitro fertilizáció, IVF)

Az in vitro fertilizáció egy hosszabb folyamat, amely több lépésből és folyamatos kontrollvizsgálatokból tevődik össze. Első lépésként a leendő kismama szervezetét egyénre szabott hormonkezeléssel arra késztetik, hogy beinduljon benne a megfelelő peteérési folyamat. A ciklus megfelelő napján ultrahangos kontrollvizsgálat során vizsgálják meg, hogy a petefészkekben megfelelő módon érnek-e a tüszők.

Amikor elérik a megfelelő állapotot, hüvelyen keresztül leszívják a megtermékenyítéshez szükséges petesejteket, amelyeket speciális körülmények között, tápoldatban tárolnak. Így laboratóriumi körülmények között ugyan, ám a sejtek számára optimális környezetben történhet meg a megtermékenyítés. A megfelelő módon osztódó, legéletképesebb embriók kiválasztása után következhet a visszahelyezés, az embriótranszfer, vagyis a méhbe történő beültetés. Általában legalább 1-2 szabályosan osztódó embrió kerül vissza az anyaméhbe, hogy a terhesség sikerességét biztosítsák.

Milyen esetekben alkalmazható?

  • komolyabb szervi eltérés mutatható ki (pl. kétoldali elzáródott petevezeték)
  • a spermiogram jelentősen csökkent spermiumszámot vagy nem megfelelően mozgékony hímivarsejteket mutatott ki
  • kritikus hormonprobléma áll fenn
  • az anya előrehaladott életkorban van
  • a pár több sikertelen inszemináción van túl

Mennyire lehet sikeres?

Az IVF sikerességének számos tényezője lehet. Miután a teljes folyamat egészen az embrionális állapotig fokozottan felügyelt és optimális körülmények között zajlik, a test, valamint a biológiai óra határozzák meg a továbbfejlődés sikerességét. Az eljárásban részt vevő nők életkora a leginkább meghatározó tényező, hiszen – ahogy a természetes úton történő teherbeeséskor is – a 37 év alattiak körében nagyobb arányban figyelhető meg sikeres gyermekáldás.

2. Asszisztált reprodukció (Intracitoplazmatikus Spermium Injektálás, ICSI)

Az ICSI a lombikbébi kezelés egyik altípusa, amely alapvetően az eljárás módjában tér el az IVF-től. Magyarországon immár 20 éve alkalmazott módszer, amely kifejezetten azoknak a pároknak nyújt segítséget, akiknél a férfi spermaképe olyan értékeket mutat, amely arra enged következtetni, hogy természetes úton igen csekély esély van a megtermékenyülésre.

Az eljárás sokak számára ismerős lehet, mert a mesterséges megtermékenyítés bemutatására rendszerint ezt a folyamatot szokták modellezni: a petesejtet rögzítik, és egy igen vékony tű segítségével, mikroszkóp alatt fecskendezik bele az egyetlen spermiumot. Az eljáráshoz a petesejtet előkezelik, a sejtet körülvevő védőréteget különböző enzimekkel elvékonyítják. A spermiumot egy üvegkapillárisba szívják fel, ahonnan közvetlenül a petesejt belsejébe injektálják, így elkerülhetetlen találkozás jön létre a két ivarsejt között.

Milyen esetekben alkalmazható?

  • a spermiogram eredményei alapján a férfi hímivarsejtjei nagyon alacsony számban mutathatóak ki
  • magas a kóros spermiumok száma
  • a spermiumok nem eléggé mozgékonyak
  • nem elegendő számú a célzott mozgású hímivarsejt
  • azoospermia esetén: amikor az ejakulátumban egyáltalán nem található spermium – az eljáráshoz a heréből, illetve mellékheréből kinyert szövetből is használható spermiumokhoz lehet jutni
  • többszöri sikertelen IVF kezelés után
  • megelőző endometriosis betegség műtétet követően a nőtagnál

Mennyire lehet sikeres?

Mivel a petesejt előkezelésen megy át az eljárás elvégzéséhez, ezért rendkívül sérülékennyé válik. A kezelés sikerének érdekében az IVF-hez képest általában több érett tüsző leszívására van szükség. Az esetek nagyobb százalékában figyelhető meg, hogy a sikertelen lombikbébi kezelés után az ICSI sikeres megtermékenyüléssel jár.

3. Asszisztált hatching (AHA)

Vannak olyan esetek, amikor a petesejt megtermékenyítéséig a folyamat rendben zajlik, ám az embrió nem tud beágyazódni megfelelően a méhnyálkahártyán. Ehhez nyújt segítséget az asszisztált hatching. Az embriót olyan védőburok veszi körül, ami megvédi, miközben a sejt a petefészektől eljut a méhüregbe. Vannak olyan esetek, amelyek során az embrió nem képes áttörni ezt a burkot, ezért nem tud megtapadni a méhben, ami egy idő után a sejt elhalásához vezet.

Az AHA eljárás során mechanikusan, kémiai úton, esetleg lézerrel segítik elő a burokrepedést, így a növekvő embrió már magától ki tud bújni, nagyobb eséllyel tud beágyazódni.

Milyen esetekben alkalmazható?

  • az anya betöltötte 35. életévét
  • a vizsgálatok kimutatták, hogy az embriót körülvevő üveghártya megvastagodott, azon kevés eséllyel tud áttörni az embrió
  • két sikertelen lombikbébi kezelést követően

Mennyire lehet sikeres?

Mivel a kezeléssel megindítják, emellett pedig általában további gyógyszeres kezeléssel elősegítik az embrió beágyazódását, ez a megtermékenyítési módszer is jó eséllyel vezet terhességhez. Ám a többi eljáráshoz hasonlóan igen egyediek lehetnek a körülmények és a kórelőzmények, amelyektől nagy részben függhet a megtermékenyítés sikere.

Forrás: WEBBeteg (http://www.webbeteg.hu)

Szeretne többet megtudni? Kérje most ingyenes útmutatónkat a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókért!

0 válasz

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.