Milyen hatással vannak a méhen belüli események a magzat fejlődésére

A “Barker hipotézis” vagy ismertebb nevén az 1990-ben leírt “magzati programozás hipotézis” szerint a méhen belüli állapotok hatással vannak a magzat fejlődésére és hosszú távon is befolyásolják később a felnőtt életét, egészségét. A “magzati programozást” azóta több kutatási eredmény is alátámasztotta. Azzal, hogy Barker a méhen belüli időszakra helyezte a hangsúlyt, megváltoztatta a prevenciós lehetőségeket is, hiszen ezáltal többet tudunk tenni annak érdekében, hogy a születendő gyermekünk egészséges legyen.

Mit jelent ez a magzatra nézve?

A méhen belüli időszak jelentőségének leggyakoribb példájaként a felnőttkori cukorbetegség, elhízás és szívbetegség kialakulását szokták említeni: kutatások bizonyítják, hogy a kismama étrendje hatással lehet ezeknek a későbbi betegségeknek a kialakulásának kockázatának. A felnőttkori cukorbetegséggel kapcsolatban fontos tudni, hogy a méhen belüli időszak a magzat számára egyfajta felkészülés arra, hogy milyen világra számíthat majd születése utána. Így, amennyiben ritkán jut kevés tápanyaghoz a magzat, inkább annak raktározására készül fel, míg kiegyensúlyozott étrend mellett a születés után is folyamatos táplálékforrásra számít.

Barker több olyan tényezőt is vizsgált, a kismama étrendje mellett, ami hajlamosító tényező lehet a szívbetegségre, ilyenek az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a magas koleszterinszint és a stressz is. Ezek mellett azonban fontos megemlíteni az alacsony születési súlyt is, amit a felnőttkori cukorbetegséggel hoztak összefüggésbe. A kis születési súlyt később az intelligenciával is összefüggésbe hozták (erről részletesebben következő bejegyzésünkben olvashat)!

Mi állhat ennek hátterében?

A terhesség alatt a magzat számára az anya adja meg azt a környezetet, ami a külső világot reprezentálva megadja azt az információt, hogy mi az, amihez alkalmazkodnia kell majd a születendő gyermeknek.
Ezt legkönnyebben úgy lehet elképzelni, hogy a terhesség alatt különböző külső ártalmak (teratogén ártalmak) érik a kismamát, mint például a dohányzás, betegség, stressz vagy akár éhezés is, amelyeknek hatására a méhlepény, amely a magzatot tápanyaggal látja el, anyagszállítása módosul. Mikor a magzat nem jut megfelelő tápanyaghoz, fejlődése lelassul, ami életmentő reakció lehet olyan helyzetben, amikor arra kell készülnie, hogy kevés tápanyagból is ki tudjon fejlődni, viszont a későbbi betegségek kockázata ezáltal megnő. Ez azért történik, mert a magzat fejlődésében a szerveknek és szervrendszereknek úgynevezett szenzitív periódusai vannak, ami egy előre meghatározott időszak, amikor bizonyos szervek fejlődésének meg kell történnie.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Erre egy példa, hogy a hasnyálmirigy szenzitív periódusa a második trimeszter, így ha ebben az időszakban az anya nem jut megfelelő tápanyaghoz, akkor a magzat kisebb hasnyálmiriggyel fog születni és ezzel is kell élnie a későbbiekben. Ez sajnos növeli a kockázatát a cukorbetegségnek, a hasnyálmirigy kisebb teherbírása miatt.

Egy másik példa erre a 2011. szeptember 11-i terrorcselekmény túlélőinek vizsgálata, amely azokat a túlélőket vizsgálta, akik terhesek voltak a World Trade Centert ért támadáskor és annak közelében, vagy ott tartózkodtak. Azoknál a nőknél, akiknél később poszttraumás stressz szindróma (PTSD) alakult ki, azoknak a szervezetében a kortizol hormon (amire anti-stressz hormonként is hivatkoznak) szintje szignifikánsan alacsonyabb volt, mint azoknál a nőknél, akik szintén jelen voltak a támadásnál, de nem alakult ki náluk PTSD.
A születendő gyermekekkel kapcsolatos eredmények itt is a fejlődés szenzitív periódusaihoz köthetők, mivel a megszületett gyermekek utánkövetéses (longitudinális) vizsgálatában az látszott, hogy azoknál a gyermekeknél, akiknek a szüleinél kialakult a PTSD, szintén alacsonyabb volt a kortizol szintje a többiekéhez képest. Ez leginkább azoknál a gyermekeknél mutatkozott meg, akiknek édesanyja a támadás időpontjában a harmadik trimeszterben volt.

Források: http://gendiagnosztika.hu, https://www.theguardian.com, http://otszonline.hu

Szeretne többet megtudni? Kérje most ingyenes útmutatónkat a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókért!

0 válasz

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.