Mi az az implantációs ablak és hogyan lehet megtalálni?

Az in vitro fertilizáció sikeressége nagyon sok paramétertől függ, amibe a klinika felszereltsége,
a vezető klinikusok tapasztalata és odafigyelése, az embrió állapota és a házaspár általános egészségi állapota is beletartozik, a megtermékenyített petesejtből létrejött embrió beágyazódása minden erőfeszítés ellenére sem garantált.

Az embrió beágyazódása nagyon leegyszerűsítve két tényezőtől függ:

• az embrió állapotától
• és endometrium állapotától.

Amennyiben az embrió állapota ideális, az endometriumba való beágyazódásra egy viszonylag szűk, maximum néhány napos periódusban van lehetőség, amit implantációs ablaknak nevezünk. Sem előtte sem utána az endometrium nem tudja befogadni az embriót. Hogyan lehet megtalálni ezt az ablakot?

A mai klinikai gyakorlatban a méhnyálkahártya állapotáról döntően csak ultrahanggal tájékozódik az orvos. Bár az ultrahang képes a méhnyálkahártya vastagságát mérni, a molekuláris szintű jellemzése ezzel a módszerrel nem lehetséges. A molekuláris jellemzés fontos, mert egy adott méhnyálkahártya vastagság esetén is olyan változások zajlanak le amelyek eldöntik, hogy az embrió beágyazódhat-e vagy sem. Az méhnyálkahártya ugyanis sem az implantációs ablak előtt sem utána nem tudja befogadni az embriót. Maga az implantációs ablak egy körülbelöl másfél napos periódus, amikor a méhnyálkahártya be tudja fogadni az embriót.

Elvileg szövettani vizsgálattal lehet, ami a méhnyálkahártya állapotát jellemzi, de ez a módszer nem terjedt el. Nemzetközi szinten elérhető olyan molekuláris módszer, amelyikkel a méhnyálkahártya vizsgálható, de ez csak limitáltan hozzáférhető. A javasolt vizsgálati módszer a hagyományos szövettani és képalkotó megközelítésekhez képest molekuláris biológiai mérés segítségével vizsgálja meg az endometriumot, hogy állapota megfelel-e a beágyazódás követelményeinek.

Hagyományos protokoll alapú megközelítéssel, az implantáció időzítése a következők szerint írható le: az implantáció a petesejt levétele utáni 6-10 napon történik vagy blasztociszta transzfer utáni 1-5 nap között, vagy egy ideális 28 napos ciklusnak a 20-24-dik napja között.

/Forrás: http://www.advancedfertility.com/

Az időzítés jelenleg protokollok szerint történik, azaz spontán ciklus esetén a luteinizáló hormon csúcs utáni 1-4 napban. Gyógyszeresen kontrolált ciklus esetén az implantációs ablak a ciklus 15-20 napja között van. Az endometrium állapotának a monitororozása rutinszerűen ultrahanggal történik.

A méhnyálkahártya ösztrogén stimulálás után a progeszteron szignál az endometriumban egy gyors átalakulást indít el, ami olyan állapotba hozza a méhnyálkahártyát, hogy rövid ideig, az úgynevezett implantációs ablak ideje alatt képes befogadni a blasztocisztát.  A beágyazódás sem az implantációs ablak előtt sem az implantációs ablak után nem valószínű, bár megtörténhet.

Az implantációs ablak személyfüggő és jelenleg döntően ultrahangos jelekből lehet következtetni a megnyílására. Biokémiai jelek segítségével (pl vizelet LH csúcs) az implantációs ablak megjelenése valószínűsíthető. Az LH csúcs valószínűsíti az endometrium megfelelő állapotát, de nem magát az endometriumot vizsgálja, a végső választ az endometrium állapotáról az endometrium vizsgálata tudja megadni. Jelenleg endometriumbiopszia szövettani, patológus szakorvos általi vizsgálata, a legpontosabb módszer amivel megállapítható, hogy az endometrium milyen állapotban

A PreLife módszer célja jobban megismerni az endometriumbiopsziában zajló génexpressziós változásokat különösen, hogy az endometrium elért-e a receptív állapotba, azaz az implantációs ablakba.

A méhnyálkahártya egy ciklus alatt hatalmas génexpressiós változásokon megy át, a sejtek átalakulnak, a nyálkahártya megvastagszik, majd föllazul végül lelökődik. Ezen folyamat során a gének kifejeződése is markáns változásokon megy kereszül mely egy kis szövetmintából meghatározható.

Méhnyálkahártya mintát nem csak biopsziából de méhüri mosófolyadékból is lehet nyerni  (Hannan, G. et al.  Uterine Lavage or Aspirate: Which View of the Intrauterine Environment? Reproductive Sciences 2012 19: 1125).  A módszerelőnye, hogyminimálisaninvazív, nem okoz bevérzést, elhanyagolható mellékhatásokkal kell számolni és akár a beültetéssel azonos ciklusban is elvégezhető.

Az utóbbi években tudományos kutatásokból felgyűlt nagy mennyiségű genomikai adat összesített elemzésével sikerült kiválasztanunk olyan biomarker géneket amelyek jellemzik az endometrium állapotát.

A kiválasztott génekre kidolgoztunk a mérési módszert, amelynek segítségével egyszerre valamennyi gén kifejeződésének mértékét mérni tudjuk, néhány óra alatt.  A méréshez endometriumbiopsziát, mosófolyadékot, és vérmintát használunk. A módszer segítségével gének kifejeződését nagyon pontosan lehet mérni. Az általunk használt technológia mind szenzitivitásban mind specificitásban nagyon érzékeny, a legmodernebb molekuláris biológiai technológiának tekinthető. A mérés eredménye egy számsor amit megfelelően feldolgozva az eredmények összevethetőek korábbi adatbázisban és nyilvánosan elérhető eredményekkel.